Booktour 3. nap - Barbi ajánló

 

https://www.instagram.com/p/DVZLh0uICfG/

Néha pontosan egy ilyen történetre van szükségem. Nem grandiózus drámára, nem világmegváltásra, hanem két emberre, akik tele vannak sebekkel, és mégis megpróbálnak újra érezni.

Sophie New York pörgésében él, munkába menekül, próbál nem gondolkodni azon, ami négy évvel ezelőtt darabokra törte. Jack a skót csendbe húzódva létezik, érzelmek nélkül – legalábbis ezt próbálja elhitetni magával. A sors pedig úgy dönt, hogy egy repülőn egymás ölébe ülteti őket. Konkrétan.

Az első találkozásukban van valami filmszerű, de a történet nem marad meg a felszínen. A havas Skócia, a hóvihar miatti összezártság, a Harper birtok meghitt világa szépen keretet ad annak, ahogy lassan, nehezen, néha kifejezetten makacsul közelednek egymáshoz. Ez nem az a szerelem, ami két oldal után eldől. Inkább az a fajta, ahol mindkét félnek le kell bontania a saját falait.

Szerettem a váltott szemszöget, mert így nemcsak látjuk, hanem értjük is, mi zajlik bennük. Ugyan voltak részek, ahol azt éreztem, hogy egy-egy konfliktus könnyebben is megoldódhatott volna, ha kimondanak dolgokat, de talán pont ettől volt emberi. Mert a valóságban sem mindig kommunikálunk tökéletesen.

A skót téli hangulat külön plusz volt számomra. Az a fajta elzártság, amikor a világ lelassul, és nincs hova menekülni – sem a hó, sem az érzések elől.

Nem hibátlan könyv, de szerethető. Lassú, kicsit melankolikus, néhol makacs, mégis szívmelengető. Olyan történet, amit egy hideg délutánon jó kézbe venni, és hagyni, hogy a végére egy kicsit könnyebb legyen a lelkünk.

És igen… néha tényleg elég egyetlen járat ahhoz, hogy valami új elinduljon.

Hálásan köszönöm @maryg.grant_  hogy a booktour részese lehettem.